Tegnap abban a szerencsében volt részem, hogy sikerült sárga habanero paprikát vásárolnom egy helyi hipermarketben. Rendszeresen lehet pirosat kapni, de sárga színűvel nagyon ritkán találkozni. Mivel sárga habanero magom eddig nem volt, ezért nagyon megörültem a lehetőségnek. Külön megtetszett, hogy a paprikák kissé gyűröttnek, öregnek, túlérettnek látszódtak, így valószínűbb, hogy csíraképes magvakhoz juthatok hozzá.
A fajtáját próbáltam meghatározni, de nem jártam biztos sikerrel. A fajta meghatározásában a www.chileplants.com oldalt próbáltam segítségül hívni, ahol kb. 500 (!!!) különböző fajta csilipaprika kerül bemutatásra, illetve ezek magjai meg is vásárolhatók. Ajánlom mindenkinek ezt az oldalt, akinek van ráérő ideje, mivel a paprikák mellett 180 paradicsom és 60 padlizsánfajta is bemutatásra kerül!!!
Tulajdonságait figyelembe véve leginkább a Habenero Francisca fajtára hasonlít, melynek fotóját is az előbb említett oldalról másoltam.
A paprikák 3-6 cm, hosszúak, és nagyjából ugyanilyen szélesek is. A habanerohoz méltóan vastaghúsúak, 3-4 eret és viszonylag kevés magot tartalmaznak. A csípősségük a habaneroktól megszokott very hot, azaz megérdemli a pokolgaz kifejezést. A jellegzetes citrusaroma érződik, azonban nem oly karakteresen, mint már korábban tapasztaltam. Én ezt a hosszú tárolási időnek tudom be, valamint a vélelmezhető túlérettségnek. A vásárolt paprika cimkéje szerint thaiföldi.
Erről jut eszembe, hogy egy ismerősöm a közelmúltban ismerkedett meg a habaneroval, méghozzá, úgy hogy egy vékony karikát rágcsált el nagyon bátor férfiember módjára. 20 másodperc múlva olyan szóvirágot lihegett ki, mely alapján egyrészt egy nyelvészkutató nagydoktorit írhatna az alacsony szocializációs szinten álló társadalom kocsmai szóhasználatáról, másrészt szinkronhangját kölcsönözhette volna a egy manapság divatos fantasy filmben szereplő tüdőbeteg sárkánynak. 3-4 perc elteltével a nappaliban tartózkodó barátnője elkapcsolta a televíziót az általa nézett feminista csatornáról, mivel nem volt felkészülve lelkileg, egy könnyeivel küszködő férfi és egy csókolózós mexikói sorozat egyidejű látványára. Kb. 20-25 perc után nyugodott, meg amikor is közölte, hogy ez k…a erős volt.Na ekkor jutott eszembe Hofi: „Ha én ezt tudtam volna!”
A paprikák sorsáról még nem döntöttem biztosan, de elképzelhető, hogy készítek egy kis finom csípős ketchupot vagy csiliszószt, de egy részét biztosan megszárítom természetesen a magvak megszedése után.
És a legvégére a bizonyító erejű fotó a gyönyörűségekről!
