Mivel télen egy csilitermesztőnek nem sok dolga akad, ez az időszak kiválóan alkalmas a pihenésre és az információk begyűjtésére. Sok mindent csak külföldi honlapokon találni meg, így egybe lehet kapcsolni a nyelvtanulással az információszerzést.

Leginkább a különböző fajták leírására voltam kíváncsi, mert a termesztéstechnológia nagyon nagymértékben eltér az adott éghajlattól, fajtáktól és egyéb tényezőktől. (Ezt még Magyarországon belül is tapasztalni lehet.)

A téli időszak egyben a magok beszerzésének is az ideje. Ebben az évben kétféleképpen tudtam különböző magokra szert tenni. Egyrészt saját tavalyi terméseim magját gyűjtöttem be, másrészt vásároltam különböző helyekről, gyűjtőktől.

Az első év korlátozott magkeltetési sikerei után úgy döntöttem, hogy nem bízom a véletlenre a dolgokat. Szerencsémre találkoztam egy profi fóliással, aki érdeklődik a különleges fajták iránt és „bartellben” felvállalta a csilipaprikák keltetését és a palántanevelést. Én biztosítottam a magokat, ő pedig a kikelt növények egy részéért cserében felnevelte a növényeket. (Munkáját szeretném a későbbiekben egy önálló blogbejegyzéssel és fotóval is megköszönni, sőt ha minden jól megy egy komolyabb cikket is szeretnék vele összehozni egy szaklapban.)

2012-ben 42 féle paprikamag került elvetésre, ebből egy-két fajta kelt gyengén, de azokból is lesz pár termő példány. A fajták felsorolását jelenleg nem kívánom itt megtenni, mivel a termő időszakban egyesével és fotóval is be akarom őket mutatni. Annyit röviden, hogy megtalálhatóak közöttük az ismertebb közönséges (pl. bird eye), valamint a különlegesebb (bhut változatok) is.

A magvetés fűtött fóliában február végén történt és május elejére már palántázható, kiültethető növényekké értek. Az egy-két hete kiültetett fajták közül van ami nemsokára virágozni fog.

A paprikák nálam ismételten virágcserépbe (balkonládába, diszperzites vödörbe ….) kerültek, azonban az ismerősömnél szabadföldi termesztésük fog megvalósulni, így komplex tapasztalatok lesznek, az esetleges gazdaságilag is releváns méretű „csilizéshez”. A termesztőközeg a jól bevált, szokásos rostált kerti- és virágföld fele-fele keveréke, vagy rostált saját komposzt (ebben eleve kb. fele-fele a kerti föld és a tiszta komposzt). Az ültetés utáni első második locsoláskor komplex tápoldatot kevertem a vízbe (a gyökeresedést segítő foszfor miatt), majd egyszeri óvatos pétisós szórást kaptak a nitrogén miatt. 2-3 hét alatt úgy látom, hogy az eddig kiültetett palánták 95-97%-a megmaradt, mindössze néhány pusztult csak ki, így az eredménnyel nagyon meg vagyok elégedve.