Mindennapjainkban észrevétlenül is sztereotípiákkal élünk együtt, még ha ezt tudatosan nem is vesszük észre. Ha azt halljuk csípős paprika, akkor eszünkbe jut egy kérgeskezű parasztbácsi, aki bicskájával a szalonnája mellé vastag karikát vág egy hegyes paprikából, majd gyöngyöző homlokkal, de csuklását visszatartva fogyasztja el megérdemelt kosztját. Viszont, ha azt a szót halljuk, hogy csili, akkor egy thaiföldi utcai kifőzde képe jut eszünkbe, ahol sietős embereket kis tálkákban szolgálnak ki már korán reggel, számunkra szinte ehetetlenül csípős ételekkel. A Sárrét északi részén azonban egy fiatalember megpróbálja a két sztereotípiát feloldani, csilipaprikát termel, melyből a magyaros ízlésvilágnak is megfelelő termékeket állít elő. Következzen Bogár Sándor és a Sárréti Chilifarm bemutatása.
Honnan jött az indíttatás hogy Csili paprikát termesszetek?
Nyilvánvalóvá vált családunk életében, hogy a munka mellett szükséges még valami plusz - nevezzük másodállásnak - amivel meg tudjuk támogatni a családi kasszát. Olyasmiben gondolkoztunk, ami nem hétköznapi, nincs jelentősebb kínálat belőle, így esett a választás a csili paprikára és a különleges színű és formájú paradicsomokra. Persze a választáshoz az is nagymértékben hozzájárult, hogy nagyon szeretem a csípős ízeket!
Mióta foglalkoztok hobbiszintű, valamint értékesíthető mennyiség termesztésével?
Önállóan az idei a második évünk, tehát nevezhetnénk kezdő vállalkozásnak is. Viszont igazán komoly tapasztalatokkal vágtunk bele, ugyanis a szüleink évtizedek óta zöldségfélék és egynyári virágok termesztésével foglalkoznak. Így hatalmas segítséget kaptunk-kapunk tőlük a mai napig is!
Mi alapján válogatjátok ki a termesztésbe bevont fajtákat és ezek melyek? Hány fajtát termeltek?
Az első évben a cél a legerősebb csilik mellett a köztudatban is ismerősen csengő fajták, mint például a Jalepeno, Tabasco csili paprika termesztése volt szem előtt tartva. Idén már célirányosabban történt a választás. Óriási az igény az általunk csak "bulicsilinek" nevezett különlegességekre; Ghost chili, Morouga, Trinidadi Skorpió stb. - Illetve az "emberi fogyasztásra alkalmasabb" fajtákra, mint a Cayenne, Jalapeno, Serrano stb. 2013-ban 25 fajta csili és 10 féle paradicsom nő a farmunkon.
„Becsípte”, „Antibakter”, „Csak Norris” - ötletes neveik vannak a termékeiteknek. Ezeket Ti találtátok ki?
Minden termékünk neve és receptje saját! A miénk egy igazi családi vállalkozás. A termékek "névadója" is bő családi körben történt egy jól sikerült születésnapi vacsora után, mondanom sem kell sziporkáztunk!
Több fotón is láttam, hogy a fólia alatt vannak a paprikák. Mely termesztési módnak vagytok a hívei? a Fóliásnak vagy a szabadföldinek?
A fóliás termesztés esetünkben szerencsésebb, hiszen ezek a chilik jellemzően a Karib térségből, Indiából a trópusi égövből eredeztethetőek. Bár náluk is melegek a nyarak, ezt a klímát a fólia alatt könnyebb biztosítani. Sajnos jelenleg nem tudjuk mindet a fólia alatt nevelni, így a szabad földben is kénytelenek vagyunk termeszteni.
Nem érzitek azt, hogy a fólia alatti termesztés minőségromlást eredményez a szabadföldihez képest, ahol a terméseket közvetlenül éri a napsugárzás?
Semmiképp nem okoz romlást! Előttünk van összehasonlítási lehetőség. Fóliában maga a növény is lényegesen nagyobbra nő és a termések is nagyobbak, mint a szabadföldi "társaik". Csak egy példa: Május második felében igen keveset láttuk a napot, folyamatosan esett az eső és a hőmérséklet is alacsony, ami visszaveti a kinti növényeket. Fólia alatt lényegesen könnyebb a palántáknak a növekedés.
Meglehetősen, magyaros a termékeitek megjelenése. Ez azért van, hogy a vevők kevésbé legyenek bizalmatlanok a termékekkel kapcsolatban, mivel egy idegen dolgot nehezebben lehetne értékesíteni, vagy pedig azért, mert tudatosan ,,magyarosítjátok" a csilit?
A honlapunkon is ezt írjuk: ,,Hogy mit is csinálunk?! Hát chilit magyarul!" Tudatosan próbáljuk ezt a külföldi növény magyarosítani, ezzel közelebb hozni a magyaros íz világhoz és a vevőkhöz is. A külsőt is ez határozza meg, szeretnénk már a külsőre, első benyomásra elnyerni a vásárló tetszését!
A kalocsai és a szegedi fűszerpaprika hungarikum. A csili termesztése hasonló a magyar fűszerpaprikáéhoz. Meglátásotok szerint lehetnek-e a magyar csilis termékek népszerűek ismertek Európában?
Azt gondolom, egészen biztosan! Hazánkban nem vagyunk túl sokan akik ilyen szinten foglalkozunk csili termesztéssel, őrült versenyhelyzet sem alakult ki. Ennek ellenére ezeket a termékeket látva, ismerve kijelenthetem, bármelyik európai országban megállnák a helyüket! Magyarországon egyre ismertebbé válunk és külföldről is van már érdeklődés a termékeink iránt.
Melyek az értékesítési csatornáitok? Ezek közül melyek a leghatékonyabbak?
Gyakorlatilag nyitottak vagyunk mindenre! Részt vettünk-veszünk számos vásáron, fesztiválon. Viszonteladóink vannak több nagyvárosunkban és az internetes rendelések is emelkedő számokat mutatnak.
Van lehetőségetek bővíteni a vállalkozást egy megnövekedett igény esetén?
Sajnos a lehetőségek igen korlátozottak. Bár egyre ismertebbek vagyunk, bevételeink nem teszik lehetővé a látványos fejlődést. Önerő híján a pályázatok nagy része nem nekünk íródott, de optimisták vagyunk. Egy hosszú út elején tartunk, az érdeklődés és a visszajelzések azt erősítik bennünk, hogy jó az irány. De, ha holnap azzal keresne meg egy országos üzletlánc, hogy szívesen forgalmazná termékeinket, nemet kellene mondanunk.
Látom, hogy kistelepülésen éltek. A helyiek mit szóltak egy alföldi környezetben különcnek számító növény termesztéséhez?
Sokan valóban különcként tekintenek ránk. A többség azonban nyitott az újra és egyre többen használják termékeinket, vásárolnak magot vagy épp palántát.
Milyen irányban kívántok fejlődni?
Tulajdonképpen minden irányban a termelés és a feldolgozás szegmensében. Terveink között szerepel fóliasátrak építése és a feldolgozáshoz, szükséges gépek, berendezések beszerzése. Ezzel párhuzamosan rendre elő kívánunk állni új termékekkel!
A magvakat honnan szerzitek be? Használtok-e fel a termesztésben saját szedésű magokat? Továbbá érdekelne, hogy próbáltatok-e már keresztporzással új fajokat létrehozni?
A magvakat külföldről szerezzük be, ehhez az internet korlátlan lehetőséget biztosít. Mivel sok fajtát nevelünk viszonylag kis helyen, így előfordul az összeporzás, azonban ezeket a kevert-keresztezett magvak kipróbálást kockázatosnak érezzük. Amennyiben egy tulajdonságaiban kevésbé jó fajta jönne létre, azzal kellene dolgoznunk, mely a késztermékeink minőségét ronthatnák. Ezt nem kívánjuk kockáztatni, így jelen helyzetünkben a megbízható helyről történő magbeszerzés a célravezető.
Sándor köszönöm az interjút! Vállalkozásodhoz sok sikert kívánok!
Nem tudom eldönteni, hogy egy csilis termék mikor lehet sikeres Magyarországon. Ha meghagyjuk az eredeti „feeling-et” és Texast, vagy Bangkok-ot utánozzuk, vagy leszünk-e merészek és egy a hazánkban termesztett egzotikus növényt „magyarként” adunk el. A tudatos vásárlók tudatosan keresik a hazai termékeket és számuk – szerencsére – egyre jelentősebb. Az eddig megismert termesztők – köztük Bogár Sándor is – meggyőződése, hogy igenis ragaszkodni kell a hazai értékeinkhez, a magyar föld adta kincsekhez, és a dolgos magyar ember által hozzáadott értékhez. Így talán a legjobb döntés, ha felvállaljuk magukat és értékeinkkel megteremtünk egy új „hungarikumot”.