Elnézést kérek minden kedves olvasómtól, hogy már nagyon régen nem jelentkeztem. Nem gondoltam volna a blog indításakor, hogy ennyi időt el tud venni a blogolás, valamint azt sem gondoltam, hogy ennyi más tevékenységem, munkám lesz. Ami utóbbi nem baj, pláne a mai világunkban, amikor a legkisebb munkát is meg kell becsülni, így ez úton is megköszönöm azoknak, akik ezekkel a munkákkal megkeresnek, megbíznak. Továbbá köszönöm a bizalmat annak a napi 20-30 látogatónak, akik megkeresik oldalamat, rákeresnek bejegyzéseimre.
Mivel a mai napon 10-15 cm-es hólepel borította be a várost sok mindent nem tudok csinálni kint a kertben, így ráérek egy kicsit írogatni.
Korábban azt terveztem, hogy 3-4 naponta töltök fel a blogra tartalmat, ha nem sajátot, akkor kommentált idegen linket, szöveget - természetesen eredetmegjelöléssel, mivel nem vagyok egy kifejezett mai politikus aki a plagizálás nagymestere kell hogy legyen megválasztása előtt. Sajnos ezt a tervemet keresztülhúzta az időhiány, bár remélem a hosszú téli estéken lesz lehetőségem elmerülni a magyar és a külföldi szakirodalomban és megosztani érdekességeket, új ismereteket "csípős" témában azokkal akik folyamatosan követik a blogomat.
A csilipaprikákat kb 4 hete teljesen felszámoltam. Az éretteket meghagytam magra, ezek a mai napig száradnak, a félérettek esetében némi utóérést próbálok elérni, így ezek is megmaradtak természetes mivoltukban, az éretlenek pedig szépen üvegbe kerültek savanyúságnak. Több fajtát a szezon végére nem tudtam beazonosítani (elképzelhető hogy keresztporzottak) azokat "vegyes" csili mag elnevezéssel gyűjtöttem meg, részben elajándékozását, részben cseréjét tervezem.
A köveztekező 2-3 hónapban nem sok dolgom lesz csilifronton, mindösszesen a termesztők, gyűjtők terén próbálok meg némi kapcsolatokra szert tenni, magokat cserélgetni, valamint egy saját ötletű "mini passzív szolár palántanevelő" fóliát kívánok összebarkácsolni.
És végül képként jöjjön egy kis téli testmelengető csemege: Csilisavanyúság bátraknak
