Nehezen megy az írás. Lassan. Írok, felállok a gép elől és megyek egy kört. Nem tudom, mit kezdjek magammal és a bejegyzéssel. Ezt is csak egy szokványos chili-interjúnak szántam, de tudom, hogy ez nem csak arról fog szólni. Érzem ez más lesz, ennek másnak kell lennie. Ennek túl kell mutatnia a szokványos „hány tő paprikád van és milyen fajták” sablonos dolgon. Nincs könnyű helyzetem, de nem panaszkodok; ennek így kell lennie, ezt én kerestem.
Ha valaki meglátja az utcán a Rábacsécsényben élő fiatal Magyar Évát, amint hetykén beszáll az imádott japán autójába nem is gondolná, hogy a magánéletben egy céltudatos lányként az önellátó vidéki gazdálkodásba vetett hite vezérli a mindennapjait. Pedig ez teljes mértékben így van, melyet a chilipaprikák szeretete egészít ki számunkra teljessé.
Mi indított el fiatalként, hogy ilyen komoly kertészkedésbe kezdj?
Édesapám a mezőgazdaságban dolgozott, anyukám pedig itthon gondozta a konyhakertet. Mindig előttem volt ez a példa, de 18-19 éves koromig nem igazán érdekelt. Szerettem, hogy van friss zöldség, időnként segítettem is, de egészen addig én rocksztár szerettem volna lenni. Gitár, acélbetétes bakancs, "nagyonmetál", megvolt minden. Miután elmúlt a lázadó korszak a hasam után mentem és fűszernövényeket kezdtem gyűjtögetni. Majd a legnagyobb közösségi oldalon, magbörze csoportokban nekiálltam cserélgetni. Belebotlottam egy lányba, aki pár fajta fűszerért küldött 30 féle paradicsomot. Akkor kezdtem el olvasgatni a különlegességekről, hogy mennyi féle változata van egy-egy zöldségnek és teljesen beszippantott a dolog, megszállott gyűjtő lettem. Ez 2-3 éve tart.
A chilitermesztést mikor kezdted?
Tavaly volt 3-4 féle chilim, csak úgy próbaképp, de annyira megtetszett és annyi félét láttam még interneten, hogy természetesen elkezdtem gyűjteni és tavaly ősszel, magcserékkel jutottam hozzá 30-40 fajta chilihez. Vannak enyhébbek is, mivel a családban senki sem kifejezetten csípős mániás, bátyám is csak az enyhébb fajtákat dézsmálja néha.
Mekkora területen gazdálkodsz és ebből mennyi a chili?
1500m2 a kertünk, ennek körülbelül a negyede chili. Meg egy keveset ültettem a szomszédtól „kölcsönkért” kisebb földterületre. Természetesen ez a hely már régen nem elég, így jövőre valószínű birtokba veszem bátyámék körülbelül ugyanekkora kertjét is.
Milyen fajták képezik az állományod jelentősebb részét?
Capsicum chinese a legtöbb. Habanerok különböző színekben, Trinidadok, Fatalii, Bhut jolokia több színben.
Mely fajtákat preferálod?A nagyon csípőseket, vagy az enyhébbeket?
Nagyon csípősből (bár van akinek ez a kategória még enyhe) a habanerokat szeretem. Idén nagy kedvencem lett a habanero pumpkin és a csoki habanero. Enyhébbek közül külsőre a Black pearl abszolút szerelem, a vasárnapi húslevesbe meg leginkább demon red vagy thai dragon kerül. Nehéz kérdés, mind jó, mind másért, mind a szívemhez nőtt valamiért. a kedvenc fajtáim között van még a black royal, numex jigsaw, melyeket a külsejük miatt imádom. Minél nem hétköznapibb annál jobban szeretem őket.
Kistermelőként, vagy őstermelőként forgalmazol chilit, vagy termékeket?
Idei évtől kistermelőként tevékenykedem, bár túlzás az hogy forgalmazom a termékeimet, mert még nem alakult ki teljesen az arculatom és minden nagyon teszt jelleggel megy.
Van kifejezett célközönséged?
Egyelőre a saját kis környezetemben, ismerősöknek, falubelieknek kínálom a termékeim, de a pozitív visszajelzéseken felbuzdulva jövőre szeretnék megfordulni a környékbeli piacokon is. Idén enyhébb, fűszeresebb szószokat készítettem, tehát nem kifejezetten a bármilyen csípősséget elviselő megszállottak a célközönségem, főleg azért nem, mert nem is termeltem akkora mennyiségben, hogy tisztán csak magában a chilit dolgozzam fel. A paradicsom is nagy szenvedélyem, így a kettőt próbálom összeházasítani.
A magokat honnan szerzed be? Vásárolod forgalmazóktól, magad szeded, esetleg cserélgeted?
Nagyobb részt cserélgettem. Ennek megvan a hátulütője, hogy van amiből nem az lett mint amit a zacskóra írtak. A jövő szezonra a komolyabb fajtákat mindenképp forgalmazóktól szeretném vásárolni, de fogtam is magot mindenből. Igyekszem elkülönítve ültetni mindent, ami egy kívülállónak úgy fest, hogy igencsak nagy a káosz van a kertben, minden össze-vissza található, de pont az a célom ezzel, hogy a keresztbeporzódásokat megakadályozzam. Ez nagyjából sikerülni is szokott, ezért bátran tovább cserélgetem a szedett magjaimat is.
Milyen más növényeket termelsz? Ezeket kombinálod a chilivel?
Paradicsom, fűszernövények, burgonya, színes kukoricák, bab, borsó, tök, hagyma, répa, minden, ami kell egy konyhakertbe, csak éppen mindenből próbálok egy-egy nem megszokott változatot is beszerezni. A burgonyából pl. 6-7 féle van, lila, rózsaszín, kék stb. Van egy kisebb gyümölcsösünk is, citrusféléket is nagyon szeretem. Igazából mindent, ami ehető vagy ehető a termése. Ez egyben egy kicsit probléma is. Mindent szeretnék kipróbálni, minden érdekel így szétforgácsolódik sokszor az energiám. Idén is volt pár növény, amiről sikerült elfeledkeznem és kudarcba fulladt termesztés, de ez nem veszi el azért a kedvem. Jövőre egyértelműen a chilire fogok koncentrálni.
A termékeid nagyon csípősek, vagy enyhébbek?
Egyértelműen enyhébbek. A megtermett sok paradicsomot is feldolgoztam. Próbálok is ezen a vonalon maradni. Érdekes, pikáns fűszeres szószokat szeretnék szélesebb választékban, akár chili és gyümölcsök kombinációjából is.
Milyen termesztéstechnológiákat alkalmazol?
Szabadföldi. Sajnos csak egy nagyon kisméretű fóliasátram van, de a „malacperselyben” már nagyobbra gyűjtök. Igyekszem kerülni a vegyszereket. Használok gyógynövényekből erjesztett leveket, sőt képes vagyok akár kézzel szedegetni a kártevőket. Fontosnak tartom, hogy ha már egyszer magamnak termelem az ételt, ne rontsam el semmilyen vegyszerrel.
Mi vezetett a biogazdálkodás irányába?
Sokat olvastam, sőt tanultam is arról, hogy milyen anyagokkal mérgeznek minket. Környezetmérnöki karon tanultam, ott nagyon sokat hallottam tartósítószerekről, adalékanyagokról, vegyszermaradványokról az ételekben. Sokan úgy fogják fel, hogy valamibe bele kell halni úgyis, élvezzük az életet, együnk, amit jól esik. Nekem ezek után valahogy csak és kizárólag az esik jól, amit én termeltem és tudom, hogy hogyan készült és miből.
Mik a kedvenc csípős ételeid?
Chilis csoki… jalapeno poppers, savanyított jalapeno mindenhez. És egy kis önfényezés: pizza, melegszendvics, virsli, tészták, vagy bármi a saját Salsa szószommal. De a mézes-chilis csirke sem utolsó.
Nagyon fiatal vagy! Mik a jövőbeni terveid a kerttel, gazdálkodással, vidéki élettel kapcsolatban?
Szeretnék ebből élni, gazdálkodni, állatokat tartani, növényeket termeszteni. Erre két hektár áll potenciálisan a rendelkezésemre. Ez most még bérbe van adva, mert úgy gondoltam jobb kicsiben kezdeni és persze nem árt még tanulnom ezt-azt. De mindenképp szeretnék szintet lépni, minél előbb. Díszbaromfi tenyésztéssel is elkezdtem foglalkozni, Araucana, Ayam cemani és Magyar fajta fogoly színű baromfik teszik ki most az állományom nagy részét, de persze ez is olyan, mint a chili, sosem lesz elég. Tavaszra pulykák és fürjek vannak tervben. Nagyon szeretnék a közeljövőben kecskéket is, megpróbálkoznék a kecskesajt készítéssel. Terv van bőven, szerencsére a sors egy olyan párt sodort mellém, aki támogat is a terveimben. Persze chilivel kapcsolatban is ezernyi tervem van. Rengeteg féle szószt szeretnék még kipróbálni, maradva az enyhébb vonalon. A korábbi tanulmányaimat felfüggesztettem, de nem kizárt, hogy folytatom, esetleg kertészmérnöki karon fogok tanulni.
Én úgy látom, hogy te egy kicsit megszállott vagy, persze jó értelemben. Egyértelműen a vidéki létet preferálod.
Így van! Utálom a várost, a nyüzsgést. Szeretem, hogy vidéken csend van, mindenki ismer mindenkit. Ha tehetném, tanyára költöznék és lehet, hogy meg is teszem egyszer. Úgy gondolom, nem azért születtünk erre a földre, hogy dolgozzunk valamit, amit igazából nem is szeretünk és költekezzünk olyan dolgokra, amikre nagyrészt nincs is szükségünk, csak a reklámok sulykolják belénk, hogy kell. Sok embernek fogalma sincs, mivel is foglalkozna szívesen, mi az, amit boldogan csinálna élete végéig, csak beletörődik, hogy ez van, ezt kell szeretni. Szerencsésnek tartom magam, mert én tudom, mit szeretnék csinálni és úgy érzem, haladok is a céljaim felé. Rengeteg tervem van, szeretnék minőségi zöldségeket, gyümölcsöket, feldolgozott élelmiszereket adni az embereknek, megismertetni velük olyan fajtákat, amiket nem találnak meg a „hiper-szuper” marketekben. Szeretnék jövőre zöldségdoboz rendszert indítani. Várom is a környékről olyan családok jelentkezését, akiket ez érdekelne. Egy fix összegért minden héten egy doboz friss, idényzöldséget, gyümölcsöt kapnának a családok. Jó lenne így egy kis közösséget alkotni, amelyben mindenki jól jár.
Ezek után csak azt kívánhatom neked, hogy váljon valóra minden álmod! Köszönöm az interjút!
Sokszor elgondolkozok, hogy amíg az egyik oldalról folyamatosan a tudatos táplálkozás, organikus életmód igényét halljuk, addig az életben nagyon sokan nem tesznek ennek érdekében szinte semmit. A közelmúltban volt szerencsém beszélgetni egy országosan is ismert szakemberrel, aki több évig egy kisvárosban volt háziorvos. Ő említette, hogy amíg mindenféle betegséggel keresték fel a páciensei, addig nagyon jól tudta, hogy lehetőségeik adottak lettek volna ahhoz, hogy mindezeket a betegségeket egészséges táplálkozással, kertészkedéssel járó testmozgással kiküszöböljék. Ha az ember végigmegy vidéki kistelepüléseken nagyon sok helyen elhagyatott kerteket, felgazosodott portákat lát, holott a talaj, levegő tiszta, az ott élők – még ha gyakran kényszerből is de – ráérnének megművelni a földet, megtermelni az egészséges napi táplálékot. Remélhetőleg Éva példáját sokan fogják követni, kialakítva a saját kis kertbirodalmukat, királyságukat.
https://www.facebook.com/evaschililand/?fref=ts
