A mai blogbejegyzésem kicsit olyan, mint egy mese. Volt egy fiatalember, aki arról álmodott, hogy egyszer egy kertészetet fog vezetni, ahol növények ezrei, tízezrei katonás rendben sorakozva szívják magukba a föld, a víz és a nap erejét, azért, hogy életük delén túl, a fogyasztók asztalán továbbadják a természet levelekbe, termésekbe zárt kincseit. Az álom megvalósítása érdekében több agrárdiplomát is megszerzett, azonban úgy hozta az élet, hogy más területen kellett dolgoznia. Álmait azonban nem adta fel és két évtized után – nem nyugvó ösztönei hatására - csilitermesztésbe kezdett. Ismerjük meg tehát Kozma Pétert, a Chilivilág vállalkozás alapítóját.
Mi indított el, hogy csilitermesztéssel foglalkozz?
Világ életemben szerettem a növényeket, érdekelt a kert, a kertészkedés. Mindig irigyeltem azokat az ismerősöket, kollégákat, akik egy-egy növényfaj termesztését professzionális szintre emelték. Nincs szebb látvány – és ezért most sokan megköveznének - mint egy rendezett, egészséges növényállomány, legyen az szabadföldön vagy korszerű üvegházban. Mivel kicsi telekkel és egy kis üvegházzal rendelkezem, így olyan növényt kerestem, amely viszonylag kis területen is jól teljesít. És ez alatt nem a haszonra gondolok, hanem a gazda örömére. Másik szempont volt, hogy legyen benne egy kis különlegesség, egy kis egzotikum. Néhány évvel ezelőtt, az egyetem kísérleti üzemében sikerült hozzá jutnom néhány chilipalántához, melyeket hazavittem, gondoztam, és ők meghálálták. Ekkor született meg bennem az elhatározás, ezt a növényt kerestem!
A csili feldolgozása már a kezdetektől tervezett volt, vagy spontán jött?
Amikor két éve elhatároztam, hogy a chili lesz a fő növény a kis kertészetemben, magától értetődő volt számomra, hogy a palánta és termő növény előállítás mellett a feldolgozást is magam fogom végezni. A chili nagyon divatos dolog lett az utóbbi években, hasonlóan a pálinkafőzéshez vagy a kézműves sörhöz. Azonban sok érdeklődőnek, rajongónak nincs lehetősége, hogy élő növényt tartson, neveljen otthonában. Velük a chili-t feldolgozott formában kell megismertetni. Sokan megkeresnek a téli hónapokban is, hogy szükségük volna néhány szem friss chili-re. Ezt sajnos egyelőre nem tudom teljesíteni, hát ilyenkor jön jól néhány palack szósz, savanyúság, szárított vagy füstölt chili.
A magokat honnan szerzed be?
Van amerikai és angol beszerzési forrásunk, de nagyrészt egy hazai forgalmazótól szerezzük be a vetőmagot. Természetesen ő is külföldről rendel, ezáltal viszonylag sok időt megspórolunk. Több éves a kapcsolatunk, eddig mindig azt kaptuk, amit rendeltünk, minden fajta hozta a rá jellemző tulajdonságokat, a csírázással sem voltak problémáink. Végül is mindegy honnan rendelsz, így is úgy is lutri, csak a bizalom a garancia. Sajnos én még csak elvétve találkoztam hitelesített, fémzárolt vetőmaggal chili tekintetében. És ez külföldön sincs másképp.
Hányféle csilit termelsz? Bővíted a fajtaválasztékot évről-évre?
2012-ben nagyjából 20 fajtánk volt, 2013-ban több mint a duplája. 2014- re még nem alakult ki a teljes fajtasor, de biztosan több lesz, mint idén. Mint említettem hely szűkében vagyunk és ez némileg ellentmond az őrült fajta bővítésnek, de csak akkor tudunk jól kialakítani egy fix fajtasort, ha minél többet megismerünk. Úgy érzem, hogy mindegyikben van valami szeretni való, így nehezen tudom elhatározni magam. A jövőbeni terveinknek megfelelően is fontos a széles kínálat, mert nincs annál kínosabb, ha valakinek azt kell mondanunk, hogy nincs ilyen fajtánk.
Mi alapján választod ki a termelésbe vont fajtákat? Volt-e már olyan, amit kivettél a termelésből, mert nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
Úgy vélem még mindig a kiválasztás, a kísérletezés éveiben vagyunk. Szeretnénk minél több fajtát megismerni. Az itthon kedvelt és népszerű fajtákat mindenképpen termesztjük. Igyekszünk úgy válogatni, hogy lehetőleg a fajtatulajdonságokban jelentős, de legalább is laikus számára is érzékelhető különbségek legyenek. Saját tapasztalataink szerint többek között ezért hagytuk ki a Scotch Bonetteket. Hasonlít a Habanerokra, könnyen összekeverhetők, környezeti igényük és teljesítményük is szinte azonos. Talán a Cayenne fajtakör volt az, amit a gyenge szereplésért száműztünk. Hangsúlyozom, ezek saját tapasztalatok, és inkább az egyéni ízlésünket tükrözik.
Milyen fajta gazdálkodást preferálsz? Szabadföldi, hidegfóliás, vagy melegfóliás?
Mindegyiknek megvan a maga helye a gazdálkodásban. Tévesnek tartom azt a felfogást, mely szerint a termesztő-berendezésben előállított zöldségek, gyümölcsök silányabbak, gyengébb beltartalmi értékekkel rendelkeznek, mint szabadföldi társaik. Számos kutatás bizonyította már ennek ellenkezőjét. Ha csilitermesztés szempontjából közelítjük meg a dolgot, akkor két fő tényezőt kell figyelembe venni: a termesztés célját és az anyagi hátteret. Termesztő-berendezésben, különösen, ha az fűtött, jelentősen el lehet nyújtani a tenyészidőt, ami sok fajtánál nem utolsó szempont. Hamarabb megteremthetők a környezeti feltételek és azok hosszabb ideig fenntarthatók és nem vagyunk kitéve az időjárás szeszélyeinek. Összefoglalva: csilitermesztésnél nagy hasznunkra lehet egy fóliasátor vagy egy üvegház. Azt, hogy mit tudunk kihozni belőle az pénz, ráfordított munka és odafigyelés kérdése.
Alternatív termesztési módban (pl. hidrokultura) gondolkoztál-e már?
Nem igazán. Az általad említett hidrokulturához véleményem szerint nem túl szerencsés választás a csili. Talaj nélküli technológiákat, mint pl. a kókuszrost vagy a kőzetgyapot paplan már rég óta sikeresen alkalmaznak világ szerte. A mi kis gazdaságunk azonban még nem tudja kitermelni ezeknek a költségét.
Milyen jellegű termékeid vannak?
Az év különböző szakaszaiban más-más termékeket forgalmazunk. Áprilistól a palántáké a főszerep. Egészséges jól fejlett palántákat kínálunk, 9-12 es cserépben. Tapasztalat alapján legjobban az ütősebb fajták fogynak (Habanero, Trinidad Scorpion., Jolokia, Fatalii). Júniusra a 17-19 es cserépben nevelt növények már virágoznak, teremnek, elkezdenek színesedni, ekkor érdemes őket eladásra kínálni. A már említett ütősebb fajták mellett keresettek a díszesebb fajták (Black pearl, Bolivian rainbow, Filius blue, Royal black, stb.), valamint a teraszasztalon, konyhaablakban is elhelyezhető kisebb növésű fajták (pl. a Numex sorozat). Természetesen friss termést is adunk kívánság szerint. A nyár végével kerülnek előtérbe a feldolgozott termékek, főleg a szószok. Az általunk előállított szósz minimum 90% csilit tartalmaz, csak a tartósítás végett fontos só és ecet, valamint a változatosságot szolgáló ízesítők kerülnek bele (balzsamecet, lime, paradicsomsűrítmény, tequila, stb.). Savanyúságot is készítünk főleg Shata baladi, Jalapeno és Bulgarian carrot fajtákból, de ha úgy alakul Habanero, Jamaican yellow, Peter’s pepper is belekerül az üvegbe. Ezen kívül mindig van néhány füzér szárított chili főleg thai fajtákból és egy személyes kedvenc a füstölt Habanero. Jelenleg ez a kínálatunk, de folyamatosan fejlődünk és bővítjük a választékot.
Milyen csatornákon értékesíted a termékeidet?
Interneten, részben közösségi oldalon, de nem webáruházként. Ezt a csatornát csak reklámra és a termékek népszerűsítésére használjuk viszonylag sikeresen. Baráti kör és ismerősök által is sok vásárlónk van. Ha van lehetőségünk, szívesen megyünk csili vagy egyéb fesztiválokra, termelői piacokra. Igyekszünk a termékeinket úgy forgalmazni, hogy a vásárlóval közvetlen kapcsolatot tudjunk teremteni. Lehetőség szerint minden érdeklődőt meghívunk egy beszélgetéssel egybekötött kóstolásra, vagy növénybemutatóra, így népszerűsítjük egyszerre a termékeinket és a reflexiókat első kézből kapjuk, sőt a vevőnek is jó, mivel nem vesz zsákbamacskát. A jövőre vonatkozóan több viszonteladóval is egyeztettünk. Kisvendéglő és söröző is érdeklődött a termékeink iránt, valamint egy csemege üzlet is szívesen forgalmazná a termékeinket. Hamarosan megszületnek a megállapodások.
A fővárosban élsz. Itt viszonylag sok csilitermesztő van. Tartjátok-e a kapcsolatot egymással?
Igen, Budapest egyik külső kerületében élünk. Valóban több termesztőről is van tudomásom – leginkább - az interneten keresztül, de kapcsolatot nem tartok velük egy-két kivételtől eltekintve. Ez véletlenül sem jelenti azt, hogy bármiféle konkurencia harcot vívnánk egymással, egyszerűen nem futottunk még össze.
Vannak-e fejlesztési terveid a jövőben és milyen irányban?
Mindenképpen! Jelenleg a legfőbb feladat a termőterület bővítése, de a következő évek kihívása lesz az öntözés automatizálása is. Ezzel párhuzamosan a forgalmazást, termékfejlesztést és a marketinget is erősítenünk kell.
Volt olyan pillanat, amikor azt mondtad, hogy abbahagyom, vagy folyamatos volt az elszántságod a csilitermesztésben?
A néhány év alatt folyamatos volt a lelkesedés és ez a jövőre nézve csak erősödni látszik. Nem tartunk még ott, hogy olyan nagy csalódás érhetett volna, hogy feladjuk.
Milyen jövőt látsz a csilitermesztésben és a csilidivatban, hiszen egy alig néhány éve indult trendről van szó?
Véleményem szerint lesz még pár év, amíg meredek emelkedés lesz tapasztalható az érdeklődés és rajongás terén. Biztosan sokan lesznek, akik nem csak a fogyasztásba, de a termelésbe is belefognak. Hobbi szinten hosszú távon és széles körben fennmarad és vélhetően lesz néhány termelő, aki üzemi szinten fogja előállítani a csilit és a feldolgozott termékeket. Itt főleg kis családi gazdaságokra gondolok. A növekedésnek pontosan az szab határt, hogy a csili iránt érdeklődő felvásárló közönség egy része saját maga megtermeli majd a kívánt mennyiséget, és abból előállítja az ízlésének megfelelő terméket. Ami biztos, hogy a piac még messze nem telített! Maga a növény alkalmas arra, hogy a klasszikus magyar paprika mellett jó haszonnal termeszthető legyen hazánkban is. Azt azért szeretném, hogy a csili és a paprika értelmezése, felhasználása nem mosódna össze. A magyar gulyásba ne tegyünk habanerót!
Köszönöm szépen a beszélgetést és további terveidhez nagyon sok sikert kívánok!
