Minden bloggerrel előfordul, hogy nem tud olyan sűrűn jelentkezni egy-egy új bejegyzéssel, mint szeretne, vagy az olvasói igények is elvárnák. Ez különösen akkor kellemetlen, ha egy olyan terméket kíván tesztelni, ami eteti magát és félő, hogy elfogy mire a tesztelés publikálására sor kerülne.
Még szerencse, hogy az alábbi szószokról a megérkezésükkor készítettem fotót, valamint hagytam egy-egy kóstolónyi falatkát a két termékből, így a valós leírást sem csak – az egyébként kellemes – emlékeim alapján tudom elkészíteni.
Ennek a két kiváló csilis terméknek az elkövetője Szilágyi István sándorfalvai kistermelő, a Fűszertanya megalapítója, aki kihasználva a Szeged környéki adottságokat újrafogalmazta a paprika fogalmát és csilitermesztésbe kezdett, nem kis eredményeket elérve.
A két termék, melyet be kívánok mutatni a Jalapeno Chili Jelly, valamint a Tüzes-almás chililekvár.
Mindkét termék 100 ml-es kiszerelésben érkezett hozzám. A termékek hatszögletű üvegben vannak, egyszerű, letisztult címkével. Semmi extra és hivalkodó, de mégis esztétikus.
A Jalapeno Chili Jelly alapját – mennyire meglepő – a jalapeno paprika adja, mely az enyhén csípős kategóriába tartozik, így nem is várhatunk fülszaggató élményt, de erre nincs is mindig szükségünk. A jalapeno paprikán kívül almaecetet és befőzőcukrot tartalmaz. Az állaga közepesen sűrű, pont az, amelyik nem folyik le a „katonánkról”, de mégis lehet akár csöpögtetni, akár locsolni. A színe a Dél-alföld rekkenő hőségéből a horizont alá bukó nyári napot idézi, azaz élénkpiros, tele élettel. Az üveg kinyitását követően megérint egy csodás illat, a paprika, az ecet és a cukor harmonikus egyvelege. Mivel az alap (jalapeno) ismert volt számomra, így szakítottam az eddigi gyakorlaton és nem egy kenyérkockán kóstoltam meg a szószt, hanem csak úgy magában egy mokkáskanálnyi mennyiségben. Kár volt így tennem, mert ez a szósz eteti magát, így önkotroll hiányában könnyen az üveg fenekére nézhetek. Csípősségre enyhe, de kárpótol az összetett ízvilág, melyet a paprikahús, ecet és cukor harmonikus egyensúlya biztosít kevés kapszaicinnel fűszerezetten. Nekem önmagában is csemege – mondhatnám úgy is: desszert, de aki csak az enyhén pikáns csípősséget szereti, annak kiváló választás lehet egy grillezett-sült hús, vagy zöldség mellé, valamint egy különleges muffin (nem írtam el) fűszerezését is képezheti.
A Tüzes-almás chililekvár alapja – mint nevéből is ered – a friss lédús őszi alma, melynek a tüzét a Habanero orange paprika képezi. Ezt kiegészíti egy kis befőzőcukor és egy kis almaecet. Ez már meghatározza, hogy ismét egy édes termékkel állunk szemben. A lekvár színe az óarany, napsárga és narancssárga egyvelege, illata egyedi, semmi máshoz nem hasonlítható. Állagára az almalekvárhoz hasonló, enyhén darabos, de nem zavaróan, inkább picit zselésen.
Ízében jellegzetesen érződik az alma frissessége (valóban jóféle almából készülhetett és nem egy kiszáradt, kásás valamiből), valamint egy további különleges aroma, ami engem a régi borízű almára emlékeztet. Ezt a habanero citusossága dobja fel mennyei magasságokba. A csípőssége – számomra – közepes, de ezt nem negatívumként jegyzem meg, mivel az emberek legtöbbje számára ez már az erősen csípős kategóriát jelenti. Ettől függetlenül ajánlani merem kezdőknek is, mivel az alma aromája és a hozzáadott cukor tompítja a csípősségét és egy felejthetetlen ízorgiát varázsol a szánkba. A Tüzes-almás chililekvár kiváló választás lehet különlegesebb húsok mellé, de egy vékony szelet vajas pirítóson, vagy édességben is megállja a helyét.
Összességében elmondhatom, hogy mindkét termék bekerült az én „Non-plus ultra” kategóriámba. Mindenkinek merem ajánlani, aki pikánsan csípős ízélményekre vágyik és nem csak a fülszaggatóan erős termékekben leli örömét. Kár lett volna kihagyni!