Dél-Baranya különleges éghajlati adottságokkal bír, melyet évszázadok-évezredek óta kihasználnak az itt élők. A Siklósi és a Villányi-hegység szőlő- és borkultúrája a 18. század első felében betelepített német ajkú lakosság szorgalmának és kitartásának köszönhető, mint az ország sok vidékén. Sajnálatos, de tény, hogy mindez az kollektivizálás évtizedeiben elhalványult, de a rendszerváltást követően mégiscsak életre kelt hamvaiból, lásd a Villányi-borvidék gyors felemelkedését. Ebbe a kertkultúrába kapcsolódott be Francz Zoltán és vállalkozása az Anirol Chili. De erről beszéljen inkább a vállalkozás létrehozója.
21 éve a rendvédelem területén dolgozom. Gyerekkorom óta mindig volt kapcsolatom a mezőgazdasággal. Beremenden, a hegyen volt szőlőnk, ahol a szőlősorok között más növényeket is termesztettünk, valamint a házunk kertjében termesztettünk zöldségféléket. Mindig volt csípős paprikánk is, leginkább a hagyományos fajtákból. Ekkor egyáltalán nem ettem meg a paprikát, semmilyen formában. Akkor is szerettem a csípős ízeket, amit a borsban és a tormában találtam meg. Később jött a chili és ma már az összes paprika fajtát fogyasztom. A chilikben először a csípőségük fogott meg, mostanában már a csípősség mellett, számomra nagyon fontos az íz, különösen a Habanerok, 7Potok fajták trópusi gyümölcsökre hasonlító íze, illata. Párom, Anett környezetvédelemmel foglakozik a térség egyik legnagyobb mezőgazdasági cégénél. A vállalkozás részét képezi Lorina – a 10 éves lányom – is aki a palánták pikirozásánál és a kiültetésnél nagy segítség, és ügyesen címkéz.
Mióta foglalkoztok chilivel kistermelői szinten?
Két éve gondoltuk úgy, hogy az addig saját magunkat és közvetlen környezetünket ellátó, hobbi szinten folytatott chili termesztésünket magasabb szintre, nagyobb léptékűvé emeljük. Ezt az elhatározásunkat erősítette, hogy sehol nem találtam, megfelelő minőségű és erősségű chilis termékeket a környéken, valamint az, hogy aki kapott a kezdeti termékeinkből, mindenki vissza jött újabb adagért és biztattak a folytatásra. Ezen visszajelzések alapján fejlesztjük a mai napig is a termékeket.
Milyen tapasztalataitok vannak a fólia és szalmatakarással kapcsolatban?
Az első időkben a többi paprika mellé volt ültetve egy-egy chili, később azoktól távolabb, de még mindig szabadföldön voltak, majd vödörbe ültettük a növényeket. Tavalyi évben sok-sok után olvasás után megpróbáltuk a talajtakaró fóliát, ami a talajhőmérsékletet megemeli, visszaveri a fény egy részét és a fólia alatt tartja a nedvességet. 90 centiméter széles zöld színű takarást alkalmazunk, sávonként két sor chili van kiültetve. A sávok között pedig annyi terület lett kihagyva, amiről kényelmesen gondozhatóak a növények. Mivel a takarás miatt a csapadék nem jut le a talajba, ezért kiépítetünk egy csepegtető rendszert, amivel koncentráltan a tövekhez tudjuk kijuttatni a vizet. A tápanyagpótlás egy része is a csepegtető rendszeren keresztül jut ki, a másik része lomb trágyaként. A vizet egy ezer literes tartályba szivattyúzzuk, majd pár óra pihentetés után a megfelelő szűrési rendszeren keresztül kijuttatjuk. A pihentetést fontosnak tartjuk, mert a kútvíz frissen elég hideg lenne a növényeknek. A nyári kánikulában ezt naponta többször ismételjük. A jövő évre tervezem egy házi vízműre kötött nyomás szabályzós csepegtető rendszer kiépítését. Ez majd folyamatos vízellátást fog biztosítani a chiliknek. A fóliák őszi felszedésekor észleltük, hogy a takart részek alatt a föld sokkal porhanyósabb, porózusabb maradt. Ez felkeltette az érdeklődésemet és elkezdtem utána járni a dolognak. Kiderült, hogy ebben sokkal több van, mint gondoltam. Az idei évben a fóliával takart részek közét szalmával takartuk, a hasonló eredmény elérése érdekében. A takart területen a talajalkotó mikroorganizmusok elszaporodtak és jelentősen javították a talaj szerkezetét és tápanyagellátását. A mikroorganizmusok a növények számára kijutatott tápanyagokat kissé átalakítják, megkönnyítve azok felvételét. A szalmával takarásnak még egy számomra váratlan, de rendkívül hasznos tulajdonsága is van, kisebb eső után is teljes mértékben járható marad a terület, de ez csak gyakorlati haszon.
A dél-baranyai szubmediterrán klímát ki tudjátok-e használni a szabadföldi termesztésben?
Baranya megye hazánk egyik legjellegzetesebb éghajlatú vidéke, amely megmutatkozik pl. a korai kitavaszodásban, a hosszú őszben, a viszonylag enyhe télben, a csapadékjárásnak bizonyos szubmediterrán jellegű vonásában, továbbá a vegetációban. Baranya megye éghajlatának egyik jellegzetességét elsősorban az adja meg, hogy a földközi-tengeri hatások erősebben érvényesülnek. A Villányi-hegység felfogja a mediterrán cirkulációs hatásokat. Az egész megye területén a fagyos téli napok száma országszerte a legkevesebb, a nyári hőség- és forró napok száma pedig a leggyakoribbak közé tartozik. A tavaszi utolsó és az őszi első fagyok által határolt ún. fagymentes időszak hosszú. A kultúrnövények zavartalan tenyészideje alatt a napsütéses időszak 2000 óra körüli, tehát országosan is az egyik legjelentősebb. A téli napok száma a területen igen kevés, 20-25 között változik. A nyári napok száma, amely elsősorban a kultúrnövények minimális hőigényével vethető össze 70-80 nap között változik. A Villányi-hegység déli előtere a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű, mérsékelten száraz terület, ahol a nyár mérsékelten forró. Meleg terület, ahol a szárazföldi hatások még erősebben érvényesülnek. Ez az éghajlati körzet Baranya megye legmelegebb része, hazánk igen meleg dél-alföldi területével mutat rokon vonásokat. Sugárzási adottságai kedvezőek, hőigényes növények termesztésére alkalmas. A dél-baranyai szubmediterrán klímának a chili termesztésében sok pozitív hatása van. Az utolsó tavaszi fagyos nap általában április eleje, rendszerint a májusi fagyosszentek is elkerülnek minket. Az első őszi fagyok, pedig későn - november elején, inkább közepén - jönnek. A fagyok közti időszak nálunk a chili termesztés ideje. A korai tavasznak köszönhetően kicsit előbb ki tudjuk ültetni a növényeket és az ország többi részéhez képest kicsit tovább kint is maradhatnak.
Van-e fóliás állományotok is?
A fólia alatt termesztett növényekben nem hiszek. Elismerem, hogy korábban teremnek és nagyobb termés tömeget hoznak, de nem olyan az ízűk, mint a szabadföldieknek. Hiányzik belőlük a napfény íze! Ennek ellenére van egy déli fekvésű üvegezett folyosónk, ahol télen a kedvenc növényeink telelnek, nyáron pedig néhány kiválasztott fajta van bent magmentési illetve kísérleti célból.
Mik a kedvenc chilifajtáitok?
A családban mindenkinek más a kedvence. Nekem a Trinidad Scorpion Moruga minden változata. Anettnak az „ehető” fajták (Jalapeno, Aji Fantasy), Lorinának a Thai Orange, bár ő nem eszik még chilit, csak a színe és formája miatt kedveli ezt a fajtát.
Milyen termékeitek vannak?
Az AniroLChili termékek nem tartalmaznak titkos összetevőket, nem használunk hígító anyagokat! Minden termékben csak az általunk megtermelt chili van, valamint az ízesítéshez, tartósításhoz szükséges só, citromsav vagy ecet és nátrium benzoát. Készítünk chiliszószt, ami egy folyékony halmazállapotú készítmény. Alkalmas levesek, készételek utólagos ízesítésére. Chilikrémet, ami krémes, kenhető állagú, alkalmas ételek készítése során, azok csípőssé varázslásához, valamint minden olyan ételbe, ahol a szósz a folyósága miatt nem használható. Van egy sok összetevős termékünk is. A chili mellett hagymát, fokhagymát, sört, sót, ecetet és nátrium benzoátot tartalmaz. A Jamaican Red chiliből készült szószt a többi összetevővel összefőzzük, és addig forraljuk, amíg krémszerűvé nem sűrűsödik. A forralás során csak a víz távozik, a kapszaicin tartalom ettől csak magasabb lesz. Bár az elnevezésében a Barbecue szerepel, ez pusztán a készítmény fűszeres íz világára utal. BBQ szószként való alkalmazását - hígítás nélkül - még az igazi kapszaicin függőknek sem ajánljuk. Ennek a szósznak készül egy speciális változata, ahol plusz összetevőként füst aromát is használunk. Ez még egy kis ízt ad a krémnek. A krémeken, szószokon kívül szárított chilit is készítünk. Chili pehely néven kísérleteztünk azzal, hogy a termésről cikkeket vágtunk és azt megszárítottuk. Az eredmény érdekes lett, de túl munkaigényes az előállítása, valamint felhasználhatósága és tárolása is elég sok problémába ütközik. Ez csak egy kísérlet volt, több ilyen nem készül. Készül viszont egy másfajta szárított termék. A csörgősre szárított chilit porrá daráljuk és kész a Chilipor, ami egy cayenne bors jellegű termék. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a termék kínálatunk stabil, de az összetétele folyamatosan finomodik a felhasználói visszajelzések alapján.
Részt vesztek-e chilis rendezvényeken, vagy netes fórumokon?
A legtöbb rendezvény igen messze van tőlünk, de igyekszünk több helyre eljutni. Viszont szigorúan „inkognitóban”, szórakozási illetve tapasztalatszerzési céllal. Egész évben dolgozunk, ezeken a rendezvényeken a szórakozás a lényeg. Korábban próbáltam részt venni a chilikertész.hu fórúmon az ott folyó eszmecserékben, de most már inkább csak olvasom az ott megjelenő tartalmakat. Saját oldalaimon is állandó lemaradásban vagyok, sajnos egy nap csak 24 órából áll.
Milyen módon forgalmazzátok a termékeket?
Nem vagyunk tipikus kereskedők. Egyik alapelvem, hogy rendszeres vásárlónak, törzsvevőnek nem akarom azt mondani, hogy „nincs, elfogyott”, ezért a forgalmazást próbálom tudatosan visszafogni. A tavalyi évben ez elég jól sikerült, gyakorlatilag szeptembertől májusig kitartottak a termékeink. A termékeink híre mondhatni szájhagyomány útján terjedt, folyamatosan újabb és újabb érdeklődök jelentkeztek. Így a hagyományos értékesítési csatornákat ki is hagytuk. Az idei évben azonban már lényegesen több termék van, ezért elkezdünk a Pécsi Vásárban árusítani, illetve már kaphatóak termékeink Mohácson a Magyar Ízek Boltjában is, valamint Kémesen egy kistermelői boltban is.
Mik a hosszú távú terveitek?
A jövőben elsősorban a személyes kedvencemmel, a Trinidad Scorpion Morugával és változataival szeretnék foglalkozni. A 2015-ös évben 3500 tő chilink volt, jövőre ezt megpróbáljuk a rendelkezésünkre álló földterületek jobb kihasználásával 4000 tő környékére emelni. A termékek készítése során a passzírozás után mindig megmarad egy jó adag chili törmelék. Ezt az anyagot az idén felöntöttem sóval, amitől levet eresztet ezután ecettel feltöltöttem, hogy ellepje a folyadék. Most a pincében érlelődik, még nagyon sokáig. Talán egy új termék lesz belőle. Szeretnénk eljutni oda, hogy ez több legyen, mint hobbi. Hosszútávon szeretnénk csak ezzel foglalkozni.
Honnan jött a nevetek?
Az AniroL chili név úgy alakult ki, hogy Lorina felírta a nevét a bepárásodott üvegre, én pedig kívülről elolvastam, mindkettőnknek megtetszett a hangzása. Amikor nevet kerestünk a tevékenységünknek mindenképpen a családhoz kötődő nevet szerettünk volna és eszünkbe jutott ez a párába írt fordított név.
Csak chilivel foglalkoztok?
A chili mellett lassan alakul egy kisebb levendula mező, ami jelenleg 700 tőből áll, de még az idei évben szeretnénk felfejleszteni 10.000 tő környékére. A chilik körül egy gyümölcsös kialakítása van folyamatban. Tapasztalatom szerint azok a növények, amik nem egész nap a tűző napon vannak, sokkal formásabb bokorrá fejlődnek és a termés minősége is valamennyivel jobb. A chili trópusi növény léte ellenére szerintem jobban kedveli, ha nem teljes tűző napon van. A metszéssel kis méreten tartott gyümölcsfák az árnyékolás mellett rossz idő esetén kissé megtörik a szelet ezzel is védve a chiliket. Úgy gondoljuk, hogy ezek a gazdálkodási trükkök segítenek a termésmennyiség és a minőség javításában.
Ha így gondoljátok, akkor sok sikert kívánok álmaitok megvalósításához! Köszönöm az interjút!
